Thomas Schreiber, vagyis Schreiber Tamás, Franciaországban élő politológus, újságíró, Kelet-Európa szakértő vállalkozott az eddig kiadatlan, a Rajk-perről szóló francia nyelvű Fejtő-kézirat elolvasására és szakmai értékelésére. Ahogy a kiadatlan kézirat részleteit is csak a www.fejto100.hu-n olvashatja a kedves Olvasó, az elemzést is e honlap közli ELSŐKÉNT.

Mindenekelőtt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy minden bizonnyal Fejtő értesüléseinek köszönhetően az Agence France Presse (AFP) volt az első nyugati hírügynökség, amely tudomást szerzett Rajk László letartóztatásáról.

Ezzel kapcsolatosan nem felesleges emlékeztetni a körülményekre: 1949 februárjában Rajk László neve még szerepelt az újonnan alakult Függetlenségi Népfront Szervező Bizottságának tagjai között. Május 15-én zajlott le az „egylistás” választás, amelyen a Függetlenségi Népfront 95 százalékos többséget kapott.

Június 7-én a washingtoni magyar követet váratlanul hazarendelték. Sík Endre, a Kossuth Kiadónál 1966-ban megjelent Egy diplomata feljegyzései című könyvében (lásd 356. oldal) leírja, hogy az állomáshelyére küldött táviratban a következő utasítást kapta a központtól: „Követ elvtárs fontos politikai ügyben legkésőbb június tizedikén legyen Budapesten”. Sík Endre leírja, másnap útnak indult egy KLM-géppel Prágán keresztül. A repülőtéren a csehszlovák fővárosban működő magyar nagykövetség két tagja tájékoztatta a francia hírügynökség jelentéséről, amely szerint Rajk László külügyminisztert néhány nappal ezelőtt letartóztatták. Sík Endre legyintett: „nyilván valami újabb provokáció”. Budapestre való érkezésekor azonban a Ferihegyi repülőtéren Szántó Zoltántól, a Belgrádból néhány nappal azelőtt visszatért követtől tudta meg, hogy Rajk letartóztátasa igaz.

A Fejtő-kézirat

Nem ide tartozik, hogy Sík Endre – aki később jelentős szerepet játszott külügyi téren – Rákosival történt másnapi találkozóján (amelynek során a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője lett…) nem tett fel kérdést Rajk László sorsát illetően…

Mindenesetre, amikor június 11-én közzétették az új Dobi-kormány listáját, külügyminiszterként már Kállai Gyula neve szerepelt Rajk László neve helyett. De a minisztériumot – ezt is Sík Endre könyvéből tudjuk – lényegében a „moszkovita” Berei Andor államtitkár vezette.

Magyarországon csak tíz nappal később hozták nyilvánosságra Rajk letartóztatását, mint ahogy azt Fejtő Ferenc, az AFP vezető Kelet-Európa szakértőjeként hírben megjelentette

Négy nappal később közölte a Szabad Nép című lap Rajk László kizárását a pártból, és június 18-án jelent meg a közlemény a „Rajk-banda” letartóztatásáról. Még a kronológia kiegészítése végett emlékeztetnék arra, hogy a Rajk-per tárgyalása szeptember 16-tól 24-ig tartott és a halálos ítéleteket október 15-én hajtották végre.

A szóbanforgó, 2009 áprilisáig ismeretlen Fejtő-kézirat értékelése szempontjából nem volt érdektelen akár csupán pár sorban emlékeztetni e néhány dátumra.

Tehát merem állítani, hogy Fejtő, a kitűnő összeköttetésekkel rendelkező rutinos újságíró, kezdettől fogva tájékozva volt a történtekről. Mint a nemzetközi kommunista mozgalmat – és mindenekelőtt a sztálinista rendszer működését kitűnően ismerő szakember június első napjaiban – mihelyt értésült az akkor még mély titokban tartott letartóztatásról – előre látta, hogy moszkvai mintára előbb-utóbb valamiféle „kirakat-pert” rendeznek. Feltételezem azt is: Fejtő néhány hét leforgása alatt rengeteg anyagot dolgozott fel éppen a harmincas évek moszkvai pereivel összefüggésben, amelyekre azután későbbi írásaiban hivatkozni fog. Ehhez járult, hogy Fejtő kezdettől fogva a jugoszláv kérdések egyik nemzetközileg elismert szakértője volt, aki különös figyelemmel kísérte 1948-tól kezdve a Tito és Sztálin közötti konflikust és ennek a különböző, születőben lévő népi demokratikus országokban való következményeit. Tehát jóval a szeptemberi kirakatper előtt Fejtőnek esetleg már többé-kevésbé pontos elképzelései voltak arról, vajon mi fog történni a letartóztatás óta biztosra vehető tárgyaláson.

Az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat olvasása közben szembetűnő, hogy valójában három, talán négy anyagból tevődik össze, amelyet a szerző ügyesen összeszerkesztett

Az eredeti cím: A RAJK – ÜGY, avagy Tisztogatás a Tiszták között – Tanulmány a budapesti testvérgyilkosságról, egy elmélet a beismerésekről (L’affaire Rajk ou l’Épuration des Purs – étude sur le Fratricide de Budapest Avec une Theorie des Aveux), amelynek szerkezeti felépítése részben – de csupán részben – azonos az ESPRIT* nevű francia folyóirat számára 1949 novemberében megjelentetett tanulmányával, amely véleményem szerint szerkezetileg és nyelvileg sokkal értékesebb és hatékonyabb. Ugyanakkor Fejtő többi könyvének – nem utolsó sorban a világszerte megérdemelt sikert arató Népi demokráciák története című, 1952-ben Párizsban megjelent munkájának több fejezetében felhasznál olyan anyagokat, amelyek már 1949-ben készen voltak. Valószínűleg a Rajk-ügy idején Fejtő már tervezett egy nagyobb munkát, amelyben éppen Jugoszláviával összefüggésben az egész kommunista mozgalom (és általában az úgynevezett szocialista tábor) problémáival foglalkozna.

A kiadatlan Fejtő-kézirat
utolsó oldala

Még hozzatenném, hogy az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat (amelynek jelentős része más formában – könyvekben, folyóiratok számára írt tanulmányokban – azóta ismert) utolsó lapján szerepel egy dátum: 1949. november 26. Az ESPRIT-ben* november utolsó napjaiban megjelent tanulmány (lásd alább) bevezetőjében pedig a folyóirat tudatja, hogy a szöveg a szerzőnek nyomdában lévő A Rajk-per, avagy a kommunizmus betegsége (Le proces Rajk ou le Mal du Communisme) című könyve első fejezeteit („les premiers chapitres”) tartalmazza. Nos, a tudottak alapján mindez nem lehetséges. Egyrészt az ismeretlen kézirat címe nem azonos, másrészt az ESPRIT-ben* közölt szövegben jócskán találunk olyan kitételeket, amelyek nem szerepelnek az eddig ismeretlen kéziratban, amely egyébként a 2009 áprilisban előkerült formájában nem lehetett alkalmas arra, hogy könyv formájában megjelenjen.

Sok a hiányzó oldal és ebben a formában a kézirat aligha tekinthető nyomdakésznek. Ugyanakkor a kéziratban vannak olyan részek, amelyek méltán felkelthetik a fiatal történész-nemzedék érdeklődését. Különös tekintettel arra, hogy napjainkban divatos ujjáírni, mégpedig a pillanatnyi belpolitikai szempontok szerint, Magyarország 1945 utáni történelmét. Éppen Rajk László vitatott személye, politikai pályafutásának pozitív és negatív oldalainak szenvedélymentes vizsgálata érdemelne beható kutatást. Ehhez is hozzájárul az eddig ismeretlen Fejtő-kézirat, amely új információkkal szolgál például Rajk és az 1945 utáni ellenzék kapcsolatáról, Rajk és Sulyok Dezső viszonyáról, Károlyi Mihály tanúskodásáról, stb.

De a magam részéről a vaskos kézirat olvasása után változatlanul azt vallom, hogy az ESPRIT-ben* közölt nagyszerű tanulmányában, amelynek szerkesztését – amint ezt éppen a kézirat olvasásakor értettem meg – voltaképpen már június elején elkezdte, a Rajk-ügyről minden lényegeset elmondott…

Illusztráció:
Esprit folyóirat
1956-os száma

* ESPRIT: A neves baloldali párizsi folyóiratban, alig két hónappal a budapesti per után megjelent tanulmányában Fejtő mesteri módon, pontról pontra megcáfolta a vádakat és főképpen arra helyezte a hangsúlyt, hogy képtelenségek és ellentmondások keveréke. Emlékeztetett a harmincas években a moszkvai perek lezajlására, idézett az akkori „vallomásokból”. Sőt, még arra is kitért, hogy míg 1949 februárjában Mindszenty hercegprímás koncepciós perében a megtört bíboros sokmindent „beismert”, egyes vádpontokat illetően tagadott, pontosabban védekezett. Teljesen más történt a Rajk-perben, ahol a vádlottak – mindenekelőtt pedig Rajk – 100 százalékosan együttműködtek a bírósággal. Mindenesetre érdemes volna az ESPRIT-ben megjelent tanulmány teljes szövegét már most francia nyelven újra közzétenni (majd később magyarra fordíttatni) mivel (és nem csupán az én véleményem) Fejtő egyik legfontosabb munkája. Míg nem olvastam a 2009 áprilisában előkerült kéziratot, nem értettem hogyan volt képes alig két hónap alatt megírni, de most értem: amennyiben az ESPRIT-szöveg sokban, de nem mindenben támaszkodik a kéziratra, amely több forrásból tevődik össze.

Thomas Schreiber