Fejtő Ferenc Magyarországon megjelent könyveinek válogatott listája

   A szükséges rossz elmélete a legkártékonyabb erkölcseinkre. Úgy belemenni egy küzdelembe a jóért, hogy az ember már a saját tetteibe belekalkulálja a rosszat, úgy kiállni az igazságért, hogy már eleve belenyugszunk az igazságtalanságba, a megalkuvásnak ez a szentesítése lehet, hogy politikai erény, de fölötte erkölcstelen. (A 27 éves Fejtő első könyvét, az Érzelmes utazást, 1936-ban írta.)

   Részlet a könyvből, amely meghozta Fejtő Ferencnek a világhírnevet. A Népi demokráciák története 16 országban jelent meg. Franciául 1953-ban, magyarul csak 1991-ben… Pedig azt a kiegészítést, hogy „Egy 1968-as becslés szerint 136 000-en estek áldozatul a tisztogatásoknak – ennyi személyt öltek meg, börtönöztek be vagy internáltak” Csehszlovákiában, csak valamelyik új kiadásban közölte a szerző. Hogyan kell lefolytatni egy paranoid koncepciós per-sorozatot ahhoz, hogy a kivégzések a népet is engedelmességre bírják? Mi volt a fő rendező elv például a magyarországi Rajk-perben? Egy kirakatper dramaturgiája…

   A világon elsőként – már néhány hónappal az 1956-os forradalom kitörése után – könyvben tárja fel a történéseket Fejtő Ferenc. 1957-ben Nagy Imre portréját is megírja. Amikor 1981-ben összefoglalóan elemez, a magyar titkosszolgák még mindig szigorú jelentéseket írnak róla. Nem kívánatos személy a kommunista Magyarországon, de ez nem is csoda…

   Hat ok az antiszemitizmus újratermelődésére
„Kell, hogy legyen a zsidó ember természetében valami ellenszenvet vagy undort keltő tulajdonság?” (Fejtő Ferenc gondolatai 1961-ből)

   Az Evangéliumban sehol sem találtam nyomát annak, hogy „Dávid házának eme sarja” Istennek hitte vagy mondta volna magát. Azt hiszem, Istenkáromlással vádolta volna mindazokat, akik Istennek tartják.

   Mindig inkább magyarnak éreztem magam, mint zsidónak, inkább európainak, mint magyarnak, inkább világpolgárnak, mint európainak – de a mai fiatalok lehetőségeihez mérten életemet visszamenőleg csak egy amolyan vidéki ember életének látom…

   Fejtő Ferenc, a kritikus, 1935-ben József Attila és Ady költészetét hasonlította össze

   Az életrajz gyanús műfaj, akár a memoárok. … azt hiszem, jogosan kutatunk a nagy emberek hagyatékában … Tisztelettel és tapintattal, de felboncolhatjuk őket. Így halálukban is segítőtársainkká válnak a legnagyobb kalandban: a saját magunk megismerésében” – kommentálja Fejtő Ferenc 1947-ben kalandregény köntösbe bújtatott könyvét Heinrich Heinéről.

   1914-et írunk. Kitör az első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia életben maradása vagy széthullása a tét. „Hány éves akkor?” – kérdi az olasz történész, Maurizio Serra Fejtő Ferencet. „Öt éves vagyok” – érkezik a válasz.

   Ha Kéthly Annán és Rajk Lászlón múlik, Fejtő Ferenc a Közoktatási Minisztérium államtitkára lett volna 1947-ben Magyarországon. Fejtő Ferencen múlt…